Az államfő sem tudja szétválasztani a pártérdekeket, és az elnöki funkciójából adódó teendőket. A mezőgazdasági tárca vezetőjét lekörözve, volt már üvegházban piros gerberák között, istállóban borjak között fényképezkedett, és hirdette a mezőgazdaság perspektíváját.
A választási kampány kezdete nem kis meglepetést okozott. Az eddigiek során elhanyagolt mezőgazdaság lett a legfontosabb kampánytéma. Mindenki ezzel akar pontokat szerezni. Az államfő sem tudja szétválasztani a pártérdekeket, és az elnöki funkciójából adódó teendőket. A mezőgazdasági tárca vezetőjét lekörözve, volt már üvegházban piros gerberák között, istállóban borjak között fényképezkedett, és hirdette a mezőgazdaság perspektíváját. Mindezt mi itt Vajdaságból keserű szájízzel nézzük, mert a minisztériumnak „köszönhetően” olyan helyzetbe kerültünk, ami könnyen újabb traktoros agrártiltakozáshoz vezethet.
Márciusban még mindig nem tudni, milyen gazdasági évet kezdünk meg. A napokban beígért rendeletek meghirdetése helyett a kormány az ex-uralkodó család külföldön elhunyt tagjainak újratemetésével és az árvízvédelemmel foglalkozott. Ma a kedvezményes gázolajvásárlásra feljogosító üzemanyag-jegyek kiosztása szerepel egyetlen témaként a médiumokban. Mintha ezzel akarnák elvonni a figyelmünket a mezőgazdaságot érintő stratégia hiányáról.
Mindezeken túltesz az új tömörülés, mely már nevében kampányízű „A Gazdag Szerbiáért Mozgalom” nevet viseli. Egy jó nevű és hírű újságíró Zaharije Trnavčević vezeti. Ki ne ismerné Őt, mint a hajdani belgrádi televízió újságíró-szerkesztőjét, „A tudás hatalom”, majd a B92 „Tudás ajándékba” mezőgazdasági műsorából. 64 évi mezőgazdasági újságírói múltját az egyszerű parasztság körében szerzett népszerűséget egy show-műsorhoz hasonlító pártpozícióra váltotta. Amikor az egyik újságíró megkérdezte tőle, miért tette meg ezt a fordulatot, a következőket válaszolta: „november 13-án meghozott döntésemet 2010-ben megelőzte a Demokrata Párt főbizottságának ülése. Ekkor a DP elnökének, Boris Tadićnak elmondtam, hogy ne számítson rám, mert a DP nem váltotta be elvárásaimat, sem a mezőgazdaságnak sem az agráriumnak nem szentelt megfelelő figyelmet. Úgy viselkedtek, mintha a mezőgazdaság a legkevésbé fontos dolog lenne”. Rendkívül nagy elkeseredettség lehetett Zaharijeban, amikor 18 évi párttagság hűség és áldozatvállalás után, hátat fordított a DP-nek. Tanulságként néhány életrajzi adat: Zaharije Šabacon született 1926. január 2-án. Tanítói képesítést szerzett, s miután hazatért a háborúból (partizán volt) Belgrádba költözködött és újságíró lett.
Már 2010-ben Zaharije Szerbiát „megajándékozta a 76. párttal. A partizánból lett többpártrendszeri politikus ma már koalícióban próbálja megvalósítani elképzeléseit. Erre valószínűleg azért került sor, mert önállóan nem tudta megszerezni a listaállításhoz szükséges 10.000 aláírást. Most a „kicsik” szekerét tolja. Ej Zaharije, Zaharije, ekkora tapasztalattal a háta mögött nem veszi észre, hogy csak az apró lyukakat foltoztatják vele, nem veszi észre, hogy itt sem a mezőgazdaság az elsőszámú teendő, hanem a gazdaság, majd csak utána következik a parasztság sorsa, akit a választások után nullásra nyírnak majd ezek is… többször is évente. Nem veszi észre, hogy idős, és fáradt emberként 86 évesen kihasználják.
Skizofrén társadalmi körülmények között élünk. Ez nem egy normális ország. Vajdaságért – egy normális Szerbiában, a VMSZ egy normális ország kiépítésért kíván küzdeni, hiszen csakis egy ilyen országban fejlődhet Vajdaság. S a tartományon belül a magyar közösség. Több alkalommal a VMSZ-t negatív hangvétellel, maradinak, hagyományőrzőnek amolyan vidékies, falusias pártnak titulálták. Ez csak a városi toronyházakból látszik így, a valóságban azt jelenti, hogy a VMSZ választóinak zöme a mezőgazdaságból él, ezért a párt nem rugaszkodhat el a termelőktől, a saját szavazóbázisától. Támogatásként nem csak választási években járják a falvakat, mint más politikai pártok teszik ma Szerbia szerte, hanem állandóan a saját szavazóbázisukban mozognak. Főképp a téli hónapokban előadásokon, lakossági fórumokon, segítve a szabályzatok, rendeletek labirintusában eligazodni a termelőket. Fremond Árpád, aki köztársasági képviselőként aktívan kinn jár a terepen napilapunknak a következőket nyilatkozta: „A mezőgazdaság komoly bevételeket termel és munkahelyteremtő ágazat. Szeretném, ha Szerbiában minél hamarább kimondanák: ez az ország, Vajdaság Autonóm Tartománnyal együtt, egy agrárország. Meg kellene érteni, hogy sokkal kedvezőbb lenne, ha az országban megtermelt terményt feldolgoznánk és a készterméket szállítanánk külföldre. Ez persze az állattenyésztésre is vonatkozik. De mindezt nem lehet kivitelezni az egységes agrárpolitika és stratégia kidolgozása nélkül. Vegyük példának az EU-t: a 2014–2020-as időszakra vonatkozólag fogadták el az agrárstratégiát és ehhez fogják magukat következetesen tartani. Lehetnek kormányváltások, de a stratégiában meghatározott útról senki sem fog letérni.”
Fremond Árpád mellett Dobai János, tartományi titkárhelyettes segítkezik főképp a bánáti termelők tájékoztatásában. Több alkalommal a civil szervezetek is tőle vártak segítséget. Ő volt az, aki eligazította őket a tartományi Mezőgazdasági Titkárság támogatási struktúrájában. Az idős földművesek támogatási kérelmeihez kapcsolódó kérdéseket is Ő válaszolta meg. Ha a tagosítás útvesztőin kellett eligazodni, akkor is hozzá folyamodtak segítségért. Szabó József a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatójaként hiteleivel egyedülálló lehetőséget biztosított a kisgazdaságok számára. Arról azonban talán kevesen tudnak, hogy a 9 állandó munkaviszonyban lévő munkatársa közül 3-an beszélnek magyarul. Így az alap hiteleinek magyarajkú igénylői anyanyelvükön is tájékozódhatnak.
