Vajdaság egyes körzeteiben megkezdődött a kukorica vetése. A szakemberek a korai vetést javasolják, mivel ismét hosszú, száraz és viszonylag meleg nyarat jósolnak a meteorológusok. No meg a többéves tapasztalat is azt támasztja alá, hogy a korai vetések jobban sikerülnek, mint az április közepei vagy végi vetések.

A cukorrépa magjának java része is a földbe került, hiszen a meleg száraz márciusi napokat igyekeztek a termelők kihasználni. Vajdaságban  legalább 50000 hektáron kerül földbe a mag, ami a többéves átlagnak felel meg.

Dolgoznak az emberek, a földművesek, igyekeznek bepótolni a februári késéseket, és ilyenkor nincs is idejük túl sokat elégedetlenkedniük a köztársasági agrártárca intézkedései ellen. Bár  heves vita tárgya lett a területalapú támogatás eltörlése és a kilogramonkénti prémium jóváírása, a termelők még nem szervezkedtek, nem indultak meg erőgépeikkel az illetékes intézmények elé, hogy követeljék az őket megillető javakat. A kormány ismét elnapolta a rendeletekről szóló tárgyalást és a döntéshozatalt, talán csak találgathatunk hogy miért. Sokunk szerint üres az agrárkassza, hiába mondogatják az illetékesek hogy jóval több az idei költségvetés, mint a tavalyi, mégis pénznek nyoma nincs sehol. Csöndben tesszük hozzá, hogy a tavalyi utolsó negyedév tejprémiumát a napokban folyósították a feldolgozóknak, az idei évből pedig egy negyed elmúlott. Tehát fél évet késik a pénz, aminek értéke napról napra csökken, így minden joga meglehetne a növénytermesztőnek, hogy ilyan vagy olyan módon követelje a neki járót és addig álljon ki igaza mellett, amíg meg nem kapja. Megoszlanak a vélemények a támogatással kapcsolatban, mert a kilogramonkénti prémium úgy néz ki, hogy az állattartókat nem illeti meg – hiszen ők feletetik a jószággal a takarmányt. Mások szerint ötletes, mivel nem a nyudíjalaphoz kötött támogatásról lenne szó, így sokkal többen juthatnának pénzhez, mint tavaly vagy tavalyelőtt. A felmérések szerint így a tavalyi 82 ezer helyett most 450 ezer háztartásba csöpögne be agrár-támogatás, de vajon milyen? Ezzel ellenétben a fiatal gazdálkodók, akik pár éve kezdték megalapozni az életüket és a földművelés felé fordultak, rászánják magukat a nyudíjalap törlesztésére, mert nem csak a jelen pillanatra, hanem a későbbi, öregkori napokra is gondolnak – valamiből azért meg kell majd élni. Ha lesz egyáltalán miből megélni.